Az új iskolaév kezdése mindig izgalommal jár, talán egy kis aggódással. Milyen lesz az új év? Miket fogok tanulni? Fogom bírni a tempót? Lesznek új osztálytársak? – foroghatnak a kis agyakban. Most szeretnénk megmutatni pár olyan módszert, amivel egy kicsit enyhíteni tudjuk ezt a hol pozitív, hol negatív feszültséget.

1. A tudás, a tanulás csodálatos dolog. Egy véget nem érő folyamat, ami által egyre gazdagabbak leszünk. Közhely, de igaz, hogy amit megtanulunk nem veszi el tőlünk senki. Próbáljuk meg ezt a hozzáállást sugározni a gyerek felé is! Szerintem itt is a példamutatás a legjobb módszer: tanuljunk mi magunk is valamit (nyelvet, rajzot, egy újfajta sportot, programozást, bármit) és lássa a gyerek, hogy ezt mi magunk élvezzük!

2. Legyünk pozitívak! Ne azt hangsúlyozzuk sóhajtozva, hogy mindjárt itt a nyár vége és jaj-jaj kezdődik az iskola! Hogyan várjuk el a gyerektől, hogy szeresse az iskolát, kedvvel menjen oda, ha azt sugalljuk felé, hogy az valami rossz, bezzeg a vakáció az jó?! 

3. Legyen az iskolai tanszerek, eszközök beszerzése jó buli, örömteli esemény. Végtére is egy csomó vadonatúj cuccot kap a gyerek, örüljünk vele együtt! Ilyenkor jó kézbe venni a friss füzeteket, könyveket, íróeszközöket. Szerintem fontos, hogy a mindennapi tárgyaink szépek, esztétikusak legyenek.

4. Nem mindegy, hogy az a dolog, amit nap, mint nap a kezünkbe veszünk megérinti-e a szépérzékünket. Ezért figyeljünk oda, mibe csomagoljuk a könyveket, milyen a táska, tolltartó, stb.

5. Ha már az új dolgok beszerzéséről van szó, ez kitűnő alkalom arra, hogy a helyi kiskereskedőket támogassuk, és ne a multiknál hagyjuk ott a pénzünket. Igen, tudom, sokkal gyorsabb egy nagy bevásárlóközpontban letudni a bevásárlást, de vannak olyan kicsi, családi vállalkozások, akik bizony ebből élnek. Akár a te szomszédodban is élhetnek. Akár te is lehetnél egy közülük. Legyünk tudatos vásárlók, támogassuk a helyi termékeket, kereskedőket! Arról nem is beszélve, hogy manapság már sokszor az interneten is lehet tőlük rendelni, elkerülve ezzel a tömeget a multiknál!

6. Ha leendő első osztályos a gyereked, érdemes iskolásat játszani otthon, játékosan, szerető környezetben felkészíteni őt ezzel az iskolai életformára.

7. Nagyobb gyerekekkel érdemes elbeszélgetni arról, mit vár az iskolai évtől. Miben szeretne fejlődni, milyen dolgokban szeretne jobban elmélyedni. Itt is legyünk pozitívak! Ugye nagy a különbség a “Remélem idén végre felfogod azt az átkozott kémiát?!” és az “Annyira érdekes, hogy végre kémiát is fogtok tanulni! Tudtad, hogy az összes tisztítószer, az ételek, a főzés, mind-mind kémiai reakciókkal is leírható? Az egész világ körülöttünk így működik!”

8. Kisebbeknek inkább mi tudunk néhány felvillanyozó mondatot mondani. Leendő elsősöknek: “Tudod, hogy az év végére már fogsz tudni olvasni? egy egész könyvet el fogsz tudni olvasni! Vagy akár többet is, azt amelyik érdekel!” Vagy egy harmadikosnak: “Idén megtanultok szorozni, úgyhogy év végére egy szorzó-gépezet leszel!”

9. A nyári napirendje a gyerekeknek teljesen más, mint amit az iskolai élet megkövetel. Nyilván sokkal tovább ébren vannak este, és reggel akkor kelnek, amikor csak nekik jól esik. Érdemes a vakáció utolsó hetében fokozatosan visszatérni az iskolás napirendre, főleg ami az alvást illeti, mert nagyon kimerítő lehet az alváshiány. Ha időben fekszenek a gyerekek, a régi-új napirenddel kipihenten tudják szeptemberben elkezdeni az iskolát.

10. Ha a nyári szünet alatt nem találkoztak az osztálytárs-barátok, érdemes a vakáció végén pár találkozót összehozni, egyrészt hogy legyen idejük, lehetőségük megbeszélni a nyári élményeket (és ne az iskolában, óra alatt tegyék) másrészt hogy ismét összeszokjon a banda. Leendő elsősöknek még jobban ajánlott az ilyen előzetes ismerkedéses találkozás, hogy játszva, ismert környezetben ismerkedjenek egy kicsit a gyerekek a leendő osztálytársakkal.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a szülő hozzáállása, metakommunikációja, kimondott és kimondatlan szavai, az iskolával kapcsolatos érzelmei mennyire befolyásolják a gyerekeket! És bizony hosszútávon hatással lehetünk rá, mennyire szeret majd tanulni!

írta: Hanula Erika