Ebben a cikkben az alapokról fogok írni. Nem arról, hogy hogyan érdemes nyelvet tanulni, vagy hogy szülőként hogyan segíthetjük a gyerekünket a nyelvtanulásban. Erről már írtam egy hosszan kifejtős cikket az Öt év öt nyelv blogra, ha érdekel itt el tudod olvasni.

Most viszont az olyan alapokról lesz szó, ami megelőzi a nyelvtanulást. Gyakorló nyelvtanárként látom, milyen lépések azok, amik kimaradtak a gyerek életéből, pedig annyira meglódítaná a tanulás hatékonyságát! Olyan egyszerű, alapvető dolgokról beszélek, amelyeket bármelyik szülő vagy pedagógus tud játszani a gyerekekkel, még azok is, akik egy árva szót nem tudnak idegen nyelven! Persze nem hagyhatom ki, hogy a legjobb motiváló erő a példamutatás, tehát ha egy kisgyerek azt látja, hogy anya/apa szívesen tanul egy nyelvet, akkor ő is így fog majd hozzáállni a dologhoz. De ne csüggedjetek, ha ez most bármilyen oknál fogva nem fér bele az életetekbe, még így is nagyon sokat tudtok segíteni a gyereknek a nyelvtanulás alapozásnál.

Lássuk tehát a játékokat:

1. Activity

Bármely idegen nyelv tanulásánál alapvető készség, hogy ha nem tudok egy szót az adott nyelven, akkor körülírom. A legtöbb klasszikus keretek közt tanuló diák leblokkol, ha nem jut eszébe a megfelelő szó, amit aztán kudarcként él meg. Ha pedig ez sokszor előfordul, a végén az embernek teljesen elmegy a kedve a nyelvtől, hiszen egy csomó negatív érzet társul hozzá. Tehát, a cél, hogy körül tudjak írni egy szót. Ez néha még magyarul is nehéz, nemhogy egy idegen nyelven! Már egész kicsikkel, ovisokkal el lehet kezdeni gyerek activity-t játszani, ami pont ezt a készséget gyakoroltatja. Persze nem muszáj a társasjátékot (mutogatással és rajzolással együtt) játszani, lehet egyszerűen csak annyit is, hogy kitalál a gyerek egy szót, amit körülír, te pedig megpróbálsz rájönni. aztán cseréltek. Az én hat- és nyolcéves fiaim megdöbbentően jól játsszák ezt a játékot, sőt, a mindig fülelő hároméves néha előbb jön rá a megoldásra, mint én! Gondoljatok csak bele, ha ezt sokat-sokat játsszátok (pláne, ha vidáman, egymás társaságát élvezve), mennyire jól bejáratódnak azok az útvonalak az agyban, hogy hogyan kell körülírni egy szót. Ezzel egy szuper jó eszközt adhatsz a kezükbe a későbbi nyelvtanuláshoz!

2. Sudoku

Sudoku-zni már az óvodásokkal is lehet, készülnek kifejezetten ennek korosztálynak a számára is képes sudoku táblák. Hihetetlen jól fejleszti a kombinációs készséget és a logikát. Bár, ami számomra a legfontosabb benne, az az, hogy ha a végén kiderül, hogy nem stimmel valami, akkor vissza lehet fejteni a lerakott képeket, és újra lehet gondolkozni a megoldáson. Akár többször is. Tehát megtanulja belőle a gyerek, hogy nem katasztrófa, ha valami nem megy elsőre. A hiba, az csak egy indikátor, egy jelzés, hogy valami valahol félrecsúszott. Lehet újra próbálkozni. Kitartó próbálkozással pedig el lehet érni a kívánt eredményt. Ami ugyanígy igaz a nyelvtanulásra is. Persze fontos, hogy ilyenkor sem szidással és becsmérlő szavakkal álljunk a gyerek mellett, hanem az egész folyamat legyen stresszmentes. Inkább a kíváncsiság és az “akkor is meg tudom csinálni” érzése járja át a szülőt és gyereket egyaránt, mert így ezek a pozitív érzelmek azok, amik az egész folyamathoz társulnak majd.

3. Bármilyen anyanyelvi játék 

Igaz, hogy a magyarországi nyelvoktatás nagyon nyelvtan központú, és sokkal-sokkal-sokkal többet kellene  a kommunikációval, az élő nyelvvel foglalkozni, de azért ez nem jelenti azt, hogy a nyelvtant ki kell dobni a kukába. A nyelvtan nagyon hasznos lehet, mert ha értjük egy nyelv vázát, szerkezetét, sokkal hatékonyabban és gyorsabban tudunk tanulni. Sok diák nincs tisztában még a magyar nyelvtan kifejezéseivel sem, így aztán meg van lőve, ha az idegen nyelv tanulásakor kerülnek elő ezek. (Egyébként egyre inkább az a meggyőződésem, hogy ez nem csak a diák hibája, mert nagyon okos embereknek is gondja van ezzel. Csak nem az oktatási rendszerrel is lehet valami baj…?!) Szóval érdemes kicsi kortól kezdve anyanyelvi játékokat játszani. Pl. Milyen a szomszéd macskája? Mindenki mond egy-egy jelzőt, hogy milyen lehet egy macska (a melléknevek gyakorlására). Nagyobbakkal lehet úgy is játszani, hogy az ABC egyes betűivel mondunk felváltva jelzőket. Aztán Mit visz a kishajó? Egy adott kezdőbetűvel mondjunk felváltva tárgyakat, amiket bepakolunk a hajóba (főnevek gyakorlása).

Kiegészítő magyarázat nélkül néhány játék még: Szólánc, Ország-város, Scrabble, Kakukktojás, Mondatpiramis, Holnap utazom, Szóépítés, stb.

4. Barchoba

Az egyik legjobb játék arra, hogy fejlesszük a gyerekek kombinációs készségét. “Oké, ha nem tárgy és fogalom, akkor csak élőlény lehet. Milyen kategóriákra tudom felosztani az élőlényeket? Megvan: ember, állat, növény” Ez a fajta gondolkodásmód nagyon sokat segít, ha később az idegen nyelv tanulásakor egy ismeretlen szóval találkozik a diák, de a szövegkörnyezetből ki tudná logikázni a szó jelentését. Csak ahhoz jó, ha ez a folyamat végiggondolása már begyakorlott és ismerős számára.

5. Asszociációs játékok

Ez a világ legegyszerűbb játéka, de nagyon hatékony tud lenni. Mondok egy szót, a gyerekemnek pedig azt a szót kell kimondania, ami először eszébe jut róla. A következő játékos azt a szót mondja, ami neki erről a legutóbb elhangzott szóról jut eszébe, és így tovább. Hogy miért jó ez? Nagyon rugalmassá teszi a gondolkodást. Nincsenek korlátok, határok, doboz, amin belül gondolkozol, hanem bármi eszedbe juthat. Sok nyelvtanuló hibája, hogy a nem tud kilépni a szabályok közül, nincs mersze olyat mondani, amit csak úgy sejt, de “olyan hülyén hangzik”. Pedig sokszor ott a tudatalattinkban a megoldás (mert már valamikor, valahol hallottuk), csak nem engedjük meg az agyunknak, hogy rugalmasan, “logikátlanul” gondolkodjon. Ez a játék nagyon jó megoldás rá. Továbbá, itt nincs jó vagy rossz válasz, nincs stressz, hogy valamit nem tudok vagy nem jól tudok. Az egyik legnagyobb akadály a nyelvtanulásnál: a hibától való félelem. Ezért hasznos sok olyan játékot játszani, amiben nincs hibázási lehetőség.

6. Szabad fantázia játék

Például beleteszek egy pakli memóriakártyát egy zsákocskába, és felváltva húzunk belőle. Aki húz, az mond a képről egy mondatot. ez lesz a mese felütése. A következő játékos is húz egy képet, és úgy kell folytatnia a mesét, hogy beleszövi a saját képén látható dolgot. A következő játékos folytatja a mesét szintén a saját képe hozzáadásával. A végére egy nagy kép-kirakó és egy frappáns mese kerekedik majd ki (a cikkhez tartozó képen pont ezt láthatjátok). Nincs jó és rossz válasz, csak a stresszmentes, fantáziadús, pozitív érzelmi töltetű játék. És közben a háttérben rengeteg fontos agyi munka zajlik, amit a gyerek észre sem vesz.

Minden olyan játék, ami segít abban, hogy a gyerekek természetes, belülről fakadó kíváncsisága tovább éljen segít abban, hogy sikeres (nem csak nyelv)tanuló váljék belőle. Az igazi tanulás az, amikor a diák maga akarja megismerni az ismeretlent, ezért fontos, hogy kis korban is mindig úgy álljunk a gyerekünkhöz, hogy a kíváncsiság, az állandó kérdezősködés jó dolog! Higgyétek el, tudom, mennyire fárasztó tud ez lenni, de amikor a milliomodik kérdéssel áll eléd a gyereked, de ilyenkor gondolj arra, hogy ezzel nem csak egy újabb választ adsz neki, de a leendő tanulási hozzáállását is nagyban befolyásolod.

Ahogy az elején említettem, ezeket a játékokat bárki játszhatja a csemetéjével nyelvtudástól függetlenül. Ha viszont a szülő beszél valamilyen szinten idegen nyelven, bátran ki lehet próbálni akármelyik fent említett játékot az adott nyelven is. Így a gyereknek lesz élő, kedves, vidám, játékos kapcsolata (is) az idegen nyelvvel, sőt akár napi szinten is használhatja. A szókincse rohamosan bővül és mélyül, ami az iskolai nyelvórákon is magabiztossággal tölti el.

Kedves szülők, higgyétek el, ti magatok is rengeteget tehettek azért, hogy jó nyelvtanuló váljék a gyereketekből! Használjátok ki a lehetőségét – ha más nem, legfeljebb kellemes, játékos pillanatokat töltötök a csemetétekkel. Már megérte, nem?

írta: Hanula Erika