Ma van a szülinapom. Kereken negyven lettem. Amikor beléptem a harmincba volt egy másfél éves kisfiam, most pedig, hogy a következő évtizedbe léptem szintén van egy másfél éves fiam – na meg még három nagyobb 🙂 Fura belegondolni, hogy az elmúlt tíz évem a kisgyerekes korról szólt. Mondjuk, abba még furább belegondolni, hogy ez elkövetkezendő évtized a kamaszkorról fog szólni, négylövetűbe töltve. Fel lehet kötni a gatyát…

No, de amiről most írni szeretnék nektek. Próbáltam átgondolni, mit adott nekem ez az elmúlt tíz év. Persze, rengeteg mindent, egy teljes hosszú listát lehetne írni belőle, most mégis az egyik legfontosabb tanulásomat, ráeszmélésemet szeretném kiragadni.

Sok tapasztalás során rájöttem, hogy

az igazán fontos és nagy dolgok teljesen csöndben mennek végbe.

Az állandó éjszakai kelések. A beteg gyerekhomlok simogatása. A fájó térdre adott puszi. A soha nem szűnő figyelem. Ugyanannak a mesének a századszori újraolvasása. A kerti bogarak vizsgálása. Az állandó pakolás, főzés, takarítás. A lopott idő magamnak. Az esti, fáradt összebújás a férjemmel. Az állandó hajnali kelések. Az uzsonna összepakolása. A sajgó gyereklelkek ápolása. A családi fotókon való elmélázás. Az idő, amit kicsikarok magamnak, hogy tornázni tudjak.

Nincs csinandratta, nincs vastaps vagy kitüntetés. Nincs nyilvános vállonveregetés. Mégis, ezek az igazán fontos dolgok. Ezekből az apró, és hírverés nélküli mozzanatokból épül fel a meleg és biztonságos családi fészek. Ezek az alapok, amikre a gyerekeim építkezhetnek majd. 

Nem szabad, hogy a szenzációhajhász cikkek és hírek legyenek a mérvadóak. Ebben a világban, ahol a médiának hatalmas befolyása van, ahol nem is vagy igazi futó, ha nem posztolsz magadról pár futós képet a facebook-ra és ahol üres celebek próbálnak meg minél hangosabban jelen lenni az életünkben, szóval lehet, hogy úgy érzed, a csöndben tett dolgok nem is igazán értékesek. Pedig ez nem igaz!

A gyerekeimnek nem arra van szükségük, hogy nyilvános visszaigazolást kapjak róla, milyen fantasztikus anya vagyok. Egyszerűen csak rám van szükségük. Mindenféle sallang nélkül.

Ha elfogadtok tőlem egy tízéves tapasztalatcsomagot így a szülinapomra, hát az legyen ez:

nem a hangossága határozza meg, mennyire vagy jó anya! 

illuszrtáció: Pascal Campion

Comments

comments