(Martha P. Heinen könyve segítségével)
Martha P. Heinen német gasztro szakértő, aki hosszú keresés, kísérletezés után talált rá a hagyományos kínai főzési rendszerre, mikor egészséges táplálkozási módszert keresett. Ennek a rendszernek a célja, hogy a természet elemei és a testünk közt helyreállítsuk a kapcsolatot az ételeken keresztül (is) – figyelembe véve a jin-jang rendszert. A jin és jang két ellentétes energia (hideg-meleg, száraz-nedves stb. ellentétpárok), melyeknek egyensúlyban kell lenniük a szervezetünkben, hogy kellően stabilak legyünk.
A két alapelemből származik a fa, tűz, fém, víz és föld elem. Az ősi főzési módszernek a lényege, hogy a „teremtéssel harmóniában” táplálkozzunk: az öt elem egymást támogató ciklusát használjuk fel, tehát az ételeinket mindig az összes elem felhasználásával készítjük. Minden élelmiszer egy-egy elemhez tartozik: a földhöz tartozik például a gomba, vagy a sárgarépa, a tűzhöz a forró víz, a fémhez a póréhagyma, a fához a savanyú uborka, víz elemű a csicseriborsókrém. Az sem mindegy, hogy milyen sorrendben tesszük az ételbe a hozzávalókat. Ezek pedig még csak a kiinduló lépések – a rendszer igazán nem egyszerű.
Amellett, hogy érdekesnek találtam a szerző könyvét (Ételünk és Életünk az Öt Elemmel) – igaz be kell vallanom, pár hozzávalóról nem tudtam, micsoda, mivel természetesen csak kínai hozzávalókat használ a receptekhez -, a kisfiam születése után szem előtt tartottam számos, gyerekekre vonatkozó tanácsát. Íme pár érdekes tudnivaló.
- Az első három életévben a kínai gyógyászatban ’hármas melegítőnek’ nevezett részünk (a test közepe: itt van a tüdő, lép, gyomor, vese, hólyag, belek) nem fejlődött még ki kellően, így érzékenyen reagál a test a hidegre. A pici gyerekeknek ezért melegítő hatású ételeket (pl. zab, édesrizs, édesburgonya, sárgarépa), meleg ételeket és italokat kell adni. Ha megfigyeljük, ezeket szívesen is fogyasztják. Hideg hatású például a banán és a többi déligyümölcs, vagy a joghurt, ezeket ne adjuk babáknak, főleg ne télen.
- Hat hónapos korig melegen ajánlott a szoptatás. Négy hónapos korig kizárólag anyatej legyen a tápláléka a babának, ha az megoldható (persze, tudjuk, nem mindig az).
- A kisgyerekek sok csível (kb.: energiával) rendelkeznek, ezért sok édes élelmiszerre van szükségük, hogy lazítani tudjanak. Szükségük van erre az ízre, hogy a csí zavartalanul áramolhasson bennük – ami ugye jó hír a kicsiknek. A többi íz csak később érdekli őket. Nem véletlen tehát, hogy ennyire imádják a gyerekek az édes ételeket. Sok egészséges édesség létezik, pl. mazsola, édesburgonya.
- A kínai gyógyászat nagyon fontosnak tartja a lázzal járó gyermekbetegségeket, ezek választják ki ugyanis a mérgező hőt, ami a terhesség és szoptatás alatt keletkezett a gyermekben. A beteg gyerekek ne egyenek húst, mézet, egyszerű cukrokat (megjegyzés: ezt a tradícionális japán gyógyászat is tanácsolja). Megfázáskor tökéletesek a melegítő hatású élelmiszerek, mint a zabból készült ételek, a fahéjas-szegfűszeges kakaó.
- A gyerekek ne egyenek maradékot, ne főzzünk nekik maradékból. Például a levesek, a zöldségek hamar elveszítik vitalitásukat. Mindig frissen főzzünk, ha gyereknek főzünk.
- Ne engedjük, hogy a csemeténk sok kolbászt, felvágottat vagy sajtot egyen, mert ezeknek magas a sótartalma.
- A kínaiak szerint a lányok teste a 14., a fiúk teste a 16. életévükre fejlődik ki, addig elengedhetetlen a jó minőségű táplálék.
- Végül: étkezzen együtt a család, és tegyük széppé az asztalt. Ez nemcsak a kicsiket teszi boldoggá, hanem minket is. Jó étvágyat! J
(Megjegyzés: a fentiek csak rövidített kivonatok a szövegből, aki tényleg használni szeretné mindezt a gyakorlatban, annak érdemes beszereznie a könyvet. Martha P. Heinen: Ételünk és Életünk az Öt Elemmel – megjelent a Bioenergetic Kft. kiadásában)
írta: Szabó Ágnes