A beszoktató anyuka tényleg tele van kétségekkel, kérdésekkel, üres percekkel, órákkal, amivel hirtelen nem is tud mit kezdeni, pedig már nagyon vágyott rá? Igen, a legtöbb anyuka ilyen érzésekkel van tele az első napokban.

Hogyan tudjuk mi szakemberek segíteni azt, hogy a beszoktatás gördülékenyen menjen és az elválásban a gyermek és az anyuka se sérüljön?

Ahol én is jól érzem magam

Amit mindig nagyon fontosnak tartok kiemelni, hogy mindenképpen olyan bölcsődét, óvodát kell kiválasztani a gyermekünk számára, ahol mi magunk szülők is jól éreznénk magukat napi 6-8-10 órában.  Véleményem szerint nincs jó vagy rossz bölcsi, ovi. Azt kell megérezni szülőként, hogy nekem és a gyermekemnek melyik intézmény a jó, melyik az a hely ahol én is jól érzem magam, kik azok a pedagógusok, akikkel én is szívesen lennék hétköznapjaim során. Amikor ezt érzi egy szülő, egy anyuka, akkor oda a gyermek is könnyedén fog beszokni és idővel vidáman fog bölcsibe, óvodába járni.

Bizalom mindennek az alapja

A bizalom mindennek az alapja. A szülő a legféltettebb Kincsét bízza a gondozónőkre, óvónőkre egész napra, ami a bölcsi és az óvoda részéről egy nagy megtiszteltetés, a szülő részéről pedig a feltétel nélküli bizalmat kell, hogy jelentse.

Szokások, napirend

Amikor kiválasztottuk a gyermekünknek megfelelő közösséget akkor tájékozódjunk a bölcsis, ovis szokásokról, napirendről, hogy előtte már otthon kialakítsuk azt a fajta napirendet, így könnyebben áthidaljuk a beszoktatás időszakát.

Együttműködés

Nagyon fontos a szülők és a bölcsi, óvoda közötti bizalmon alapuló együttműködés.

A beszoktatás első hetében fontos elmondanunk a gondozónőknek, óvónőknek gyermekünk napirendjét, szokásait, illetve ha volt beteg, gyógyszert szed vagy allergiás valamire. Érdemes azt is tisztázni, milyen nevelési elveket alkalmazunk otthon, mi a kedvenc meséje, verse, játéka. Miként szoktuk megnyugtatni, ha zaklatott és hogy milyen alvási szokásai vannak a gyermekünknek.

 

Miként könnyíthetjük meg a beszoktatást? Néhány fontos tipp

  • Beszélgessünk a bölcsiről, óvodáról már jóval a kezdés előtt a gyermekkel. Gondolhatjuk azt, hogy ez nem is olyan fontos, úgysem ért még sok mindent belőle a kicsi, de ez nem így van. Meséljünk neki sokat arról, hogy milyen lesz a bölcsis, ovis élet és így kézzelfoghatóvá válik számára, mi is vár majd rá. Azt is meg lehet vele beszélni, hogy fogunk egymásnak hiányozni, gondolunk egymásra sokat napközben, de ebéd után vagy alvás után megyünk érte és együtt leszünk egész délután.
  • A bölcsik és az ovik nagy részében az első beszoktatós héten ott maradnak az anyukák vagy apukák is a gyerekekkel, a teljes leválás csak fokozatosan történik meg a gyerek egyéni igényeinek megfelelően. Minden kisgyereknek más a tempója, nincs sablon beszoktatási rendszer. A gyerekek ebben az életkorban elsőként a pedagógusok felé alakítják ki a bizalmukat. Kiválasztanak rendszerint egy valakit, akihez az első hetekben ragaszkodnak, aki a biztonságot nyújtja számukra. Később természetesen elfogadnak másokat, nyitnak a többi pedagógus, illetve a kortársak felé is.
  • Az első napokban, hetekben még nem szoktuk javasolni, hogy ott is aludjanak a gyerekek, az „ottalvásnak” akkor jön el az ideje, amikor már délelőtt nyugalomban és önfeledten van a közösségben. Ennek az ideje is változó, van olyan gyermek, aki 3-4 nap után már a bölcsiben vagy oviban alszik, de van olyan is, aki csak 2-3 hét múlva.
  • Érdemes előre megbeszélni a pedagógusokkal, hogy mikor szeretnénk őt hazahozni és minden esetben beszéljük meg a gyermekünkkel is mikor megyünk érte. A szavunkat mindig be kell tartani, egy percet sem szabad ilyenkor késni. Amikor azt mondjuk neki, hogy ebéd után ott leszek érted, akkor inkább a szülő várjon az ajtóban öt percet, minthogy a gyermek fél percet az anyukájára. Így van ez az első időszakban az alvás utáni időszakkal is. Azt szoktuk kérni a szülőktől az első „ottalvós” napokban, hogy várják az öltözőben a gyerekeket akár egy-két órát is, de amikor kinyitja a szemét már tudjuk is vinni az anyukájához, mert azt ígértük neki, hogy alvás után itt lesz anya vagy apa. Célszerű nem általánosságban beszélni, hanem a nap valamilyen eseményéhez kötni a hazamenetel időpontját (ebéd után, alvás után, uzsonna után). Így is könnyen előfordulhat, hogy sírással végződik a búcsú, de elköszönéskor ne próbáljunk elmenekülni, mondjuk neki, hogy anya elmegy dolgozni, vásárolni stb és határozottan menjünk ki a térből. Az idő előrehaladtával a reggeli elváláskori sírás nagyon lerövidül, szinte mire kilépnek a szülők a kapun már önfeledten játszanak a gyerekek.
  • A későbbiekben előfordulhat, hogy nem lesz kedve a gyereknek bölcsibe vagy óvodába menni, de ilyenkor mindenképpen érdemes elindulni és nem otthon maradni vele. Határozottnak, kitartónak és következesnek kell lennünk a gyerekekkel, mert hajlamosak már egészen pici korban játszmák kialakítására, amit később sokkal nehezebb kordában tartani. Ha keveset jár, sok mindenből kimarad, lassabban szocializálódik.

 

Amikor esetleg nem minden kerek

Vannak olyan “tünetek”, amelyek előfordulhatnak a bölcsi vagy óvodakezdés után. Ilyen lehet, ha újra elkezd bepisilni (korábban szobatiszta gyermeknél) vagy rágja a körmét, tikkel, esetleg rosszat álmodik. Az éjszakai lidércálom is előfordulhat, ami nagyon ijesztőnek tűnik, de érdemes róla szakirodalomban utána olvasni és nem megijedni tőle.  Ezek természetesen velejárói lehetnek az új élethelyzetnek.

Abban az esetben, ha a gyermek szorongása idővel nem mérséklődik, vagy nem múlik el, akkor érdemes elgondolkodni rajta és feltárni az okokat közösen a pedagógusokkal vagy akár pszichológussal.

Végül, de nem utolsó sorban lássuk be, a beszoktatás és az elszakadás nem csak a gyermeket érinti. Elsősorban nekünk szülőknek kell tudnunk őt elengedni és elfogadni, hogy jó helyen van, jól fogja magát érezni és a lehető legjobbat választottuk neki.

Ha a gyermek azt érzi, hogy anya bizonytalanul, határozatlanul viszi bölcsibe vagy óvodába és nehezen hagyja ott, akkor azt a gyermek is megérzi és megnehezíti az elválás időszakát.

Anyukák, Apukák!  Legyünk büszkék arra, hogy ilyen ügyes, nagy gyermekünk van, aki már a közösségi életet kezdi a napokban!

 

írta: Egervári Krisztina

www.almafaovoda.hu

www.almafabolcsi.hu