Régen jelent már meg interjú az Anyukák a világ körül sorozatban, pedig szerintem nagyon jó néha kitekinteni, máshol, más országokban hogyan élik meg az anyák a szülőséget. Milyenek a körülményeik, pláne, ha ugyanúgy voltak gyerekként szocializálva, merthogy mindannyian magyarok és így kerültek ki külföldre. Most egy kis norvég szigeten élő magyar orvosnő mesél nekünk arról, milyen az élet kint két kisgyerek (egy 5 és egy 10 éves fiúk) anyukájaként. Ha tetszik, amit Helga ír, látogassatok el a blogjára (dokianya.hu) hogy más témákban is olvashassatok a skandináv életről!

És akkor lássuk az interjút:

1.Milyen az átlagos/preferált szülés (kórházban, otthon, természetes módszerekkel, orvosi beavatkozással, stb.)?

Norvégiában nem kötelező kórházban szülni, a nagyobb városokban kevésbé, de vidéken ( ahol igen alacsony a népsűrűség, rossz a kórházi lefedettség) szülésznők vezetik le szüléseket szülőszobán.  A mi szigetünkön szülésznő sincs, illetve 40 km-re van a legközelebbi szülőszoba. Jó útviszonyok mellett kb. 40 perc, de északon gyakrabban van rossz idő, mint jó. Ha sürgető a szülés, és jó az idő helikopter landol a szigeten, hajóval nem túl nagy szél esetén kb. 2 óra, mentővel 4 óra az út a legközelebbi kórházig. A norvég anyukák gyakran szívesebben választják a szülőszobát, és néhány óra múlva hazamehetnek. Ha a szülésznő a terhesgondozás során rizikósnak ítéli, vagy első gyerek, javasolhatja a kórházban szülést, ilyenkor az anyuka saját költségén a kiírt időpont előtt szállodába megy a nagyvárosba, hogy ha eljön az idő közel legyen a kórház. Kelet-európai bevándorlók frászt kapnak ettől, és követelik a kórházi szülést. Hiába mi így szocializálódtunk.

2.Átlagosan mennyit vannak otthon az anyukák a szülés után, munkába állás előtt illetve mekkora állami támogatást kapnak?

9 hónapig 100% bér, utána 7 hónapig 70% os bér vagy az apa marad otthon 100% bérrel. Az apák 70% otthon marad az utolsó 3 hónapban. Ez menő a munkahelyeken is.

3. Van bármilyen egyéb állami juttatás vagy anyagi támogatás ami a gyerekek után jár?

Családi pótlék, ami nem több arányosan mint nálunk, de az óvoda olyan drága, hogy az 1 gyerek után járó családi pótlék összegének 2,5 szeresébe kerül.

4. A szoptatás mennyire elfogadott dolog? (tabu, ciki, stb.)

Ugyanazok a hivatalos irányelvek, mint Magyarországon, és a tendencia is nagyjából ugyanaz. Volt egy fellángolás kb. 10 éve, azóta ismét csökken a szoptatási kedv. 9 hónapnál ritkán szoptatnak tovább.

5. A gyerekgyógyászatban mennyire elfogadottak az alternatív gyógymódok? (pl. homeopátia)

Szinte semennyire, de a szülők itt „nem követelik”  az antibiotikumot, sőt mivel 3 napig sima bemondásra teljes fizetéssel otthon maradhat a szülő a beteg gyerekkel, ezért ritkábban is járnak orvoshoz, mivel a legtöbb felső légúti hurut vírusos, ami ritkán tart 3-4 napnál tovább (legalábbis 3 napnál nem tart tovább a láz.) Nátha pedig nem akadály, beveszik az oviba.

6. Milyen a bölcsődei, óvodai rendszer? (Van-e állami ovi, hány évesen kezdik a gyerekek, napi mennyi időt töltenek oviban, stb.) Mik a pozitívumai és a negatívumai? 

Negatívumok: Drága, korlátozott a száma. 3 éves kor után nem altatják őket. Addig is babakocsiban a szabadban -10 fokig.

Pozitívumok: nincs külön bölcsőde, 1 éves kortól kb 3,5 éves korig van egy csoport, majd 3,5-5,5 év a „nagy csoport”, de szinte együtt vannak. Rengeteget vannak a szabadban, 2 hónapos teljes sötétség idején, láthatósági mellényben, fejlámpában nyomulnak.  Októberben lesik a hó, decemberre 1,5-2 méteres hegyben áll az udvarban, mivel a bejáratot takarítani kell 🙂 Ilyenkor hó alatt vannak az udvari játékok, de a hó mindenért kárpótol!! Ásnak, másznak, iglut építeni, hólámpást. Kint  grilleznek, kint esznek. Amikor olvad a hó nagy élmény a pocsolyákban hemperegni!! Gyakran kirándulnak a nagyobbakkal a közeli „erdőbe”. Lemennek a tengerpartra is kagylót, meg „kincseket „ gyűjteni.

3 évembe telt, mire megtanultam és összeszedtem az alkalmas ruházatot, csereruhákat, esőruha, különböző vastagságú gyapjú ruhák, 4 féle kesztyű, sapka zokni stb.

Nem kell 3 évesen szobatisztának lenni.

7. Érdekesség, ami a ti országotokban máshogy működik, mint Magyarországon?

Nem panaszkodnak annyit, dicséret nem szégyen, gyakran mondanak pozitív dolgokat egymásnak, amit már az iskolában is szorgalmazni.

8. Mi a tapasztalat az iskolával kapcsolatban? Hogyan jellemeznéd az ottani oktatási rendszert?

Az iskola arra kíváncsi mit tudsz, mennyit fejlődtél önmagadhoz képest, segít, hogy az lehess, ami akarsz.

Annak az évnek a szeptemberében, amikor betölti a gyerek a  6. évet kötelező iskolába menni. A decemberiek, még szint alig 5,5 évesek. Utolsó év az oviban iskola előkészítő.

(Helga a blogján elég részletesen ír a norvég iskolarendszerről, ha érdekel, itt elolvashatod.)

9. Mennyivel jobb ill. rosszabb a hazai iskolarendszer?

Itt tudják milyen a gyerek. Ismerik életkori sajátosságait. A lényeg: szeressen a gyerek iskolában járni, nem egymáshoz, hanem önmagukhoz mérik a gyerekeket.

10. Mit ültetnél át az ottani rendszerből az itthoniban ill. fordítva?

Kicsit több fegyelem kellene a norvég iskolába. Itt egy nagy család, mindenki a keresztnevén szólítja egymást. Időnként túl nagy a szabadosság.

11. És egy extra kérdés: tudnál ajánlani egy-két meseírót, mesét, gyerekkönyvet, ami az országodban ismert ill. közkedvelt ?

KARSTEN OG PETRA gyerekfilmek. 6-10 évesek, nagyon jó.

GRÅTASS történetei ovisoknak.

MAMMAMØ történetei 2-5 évesek.

ALBERT ÅBERG kis iskolasok

KARIUS OG BAKTUS a norvég Pumukli történetek

Köszönöm az interjút!