250px-EU-Austria.svgA szomszédba, Ausztriába látogatunk. A magyar anyuka és családja Vorarlbergben lakik. Kislányuk 4 és fél éves. Érdekes, hogy szomszédaink csak pár száz kilométerre vannak, mégis sokszor sokkal nagyobb a távolság az oktatás, gyereknevelés terén köztünk. És most kivételesen nem az osztrákok vannak előnyben! Nézzétek csak meg, mit ír az anyuka az iskolai oktatásról!

Milyen az átlagos/preferált szülés (kórházban, otthon, természetes módszerekkel, orvosi beavatkozással, stb.)?

A szülésnél nincs jelen orvos, csak komplikációk merülnek fel. A szülésznők az esetek többségében a természetes szülés hívei. A magyarországi arányokhoz képest itt a kismamák közül sokan választják az otthon szülést. A kórházi szüléseknél általában mind a császármetszés, mind a gátmetszés aránya kb. 25%-os.

Átlagosan mennyit vannak otthon az anyukák a szülés után, munkábaállás előtt?

Szülés után max. 2 évig tartja fenn az anyukák munkahelyét a cég. Mivel viszont szinte lehetetlen megoldani a gyerekek felügyeletét (a fizetésnek kb. a felét tenné ki a bölcsőde díja) a legtöbb anyuka otthon marad a gyerekekkel. Később, mikor már iskoláskorúak lesznek a gyerkőcök, általában részmunkaidőben dolgoznak az édesanyák. 

Meddig és mekkora állami támogatást kapnak?

A szülés előtt és után 8 héttel az édesanyának nem szabad dolgoznia, erre az időre úgynevezett anyavédelmi támogatás jár, ami a többi támogatással együtt szinte évente változik az aktuális törvényhozástól függően (kb. összesen 1600 euró). A gyermek születése után kb. 2,5 évig havonta kb. 400 eurót utalnak a szülőknek. Ez az összeg és a juttatásának ideje attól függ, hogy a szülők hosszabb időre (2,5 év) vagy rövidebb időre (1 év) kérték-e a támogatást. Ha mindkét szülő el tud menni szülés utáni szabadságra, akkor a támogatás max.3 évig jár. A legújabb variáció szerint a korábbi fizetés 80%-át is meg lehet kérvényezni havi támogatásként, de ez csak max. 1 évig jár. Több lehetőség létezik, a szülők döntik el, ők hogy járnak jobban.

Van bármilyen egyéb állami juttatás vagy anyagi támogatás ami a gyerekek után jár? 

A szülés után általában 2,5 évvel megszűnik a magyarországi gyeshez/gyedhez hasonlítható támogatás, ez után már csak a családi pótlék (havi kb. 120 euró) jár, amit a gyermek születésétől fogva utalnak mindaddig, amíg iskolába jár a gyermek, max. 26 éves koráig.

A szoptatás mennyire elfogadott dolog? (tabu, ciki, stb.)

Korábban itt is ciki volt, de mostanában egyre megszokottabb látvány, hogy az anyukák szoptatják gyermekeiket. Végül is ez a világ legtermészetesebb dolga! Manapság a nagyobb, már járni tudó gyerekeket is sokan szoptatják a játszó téren vagy az utcán. A szoptatást a kórházak és a védőnők is nagy mértékben támogatják. Amit ehhez hozzá fűznék, az az, hogy a La Leche Liga létrehozott egy telefonos forródrótot, amit a hét minden napján 8 és 20 óra között lehet hívni bármilyen szoptatással vagy csecsemőgondozással kapcsolatos kérdéssel. Sok elkeseredett édesanyának (köztük nekem is) jelentett óriási segítséget ez a mobiltarifás telefonos szolgáltatás a szülés utáni első napokban-hetekben.

A  gyerekgyógyászatban mennyire elfogadottak az alternatív gyógymódok? (pl. homeopátia)

Nagyon népszerűek és elfogadottak. Ezt az is mutatja, hogy sok gyerekorvos is ezzel a módszerrel kezeli fiatal pácienseit.

Az apukák általában mekkora és milyen szerepet vállalnak a családi életben?

A legtöbben igyekeznek legalább együtt játszani a gyerekekkel esténként, vagy legalább a fürdetésre hazaesnek. De még mindig sok a hagyományos férfiszerepet magára öltő apuka, aki egy ujját sem mozdítaná meg otthon. Ez sajnos abból is ered, hogy tényleg sokat dolgoznak nappal a munkahelyükön, és mire hazaérnek enyhén szólva örülnek, ha élnek.

Milyen a bölcsödei, óvodai rendszer? (Van-e állami ovi, hány évesen kezdik a gyerekek, napi mennyi időt töltenek oviban, stb.)

 Van bölcsőde és óvoda is, de itt az önkormányzat támogatja ezeket az intézményeket. Minden attól függ, milyen településen lakik a család: még 5 km-és körzeten belül is találhatóak óriási eltérések. A bölcsőde akár havi 4-500 euróba is kerülhet (ami havi nettó 8-900 eurós nettó fizetés mellett nem nagyon éri meg). Az óvodát általában csak délelőttönként támogatja az önkormányzat, tehát heti 20 óra min. 30 euróba kerül havonta. Ha egész napos óvodát igényelnek a szülők, az min. havi 200 eurót tesz ki, de ez nem minden faluban, kisvárosban lehetséges. A gyerekek csak akkor mehetnek oviba, ha folyó év augusztus 31-ig betöltötték a 3. életévüket, különben évvesztesek lesznek. A szeptemberi születésű gyerekek pl. csak 4 évesen kezdhetik el az óvodát. Az utolsó óvodai év mindenkinek kötelező. (A németet nem beszélő bevándorlók gyerekei miatt vezették be ezt a törvényt.) 

Mi az óvodában a legpozitívabb és legnegatívabb dolog? 

Ez a két dolog egy és ugyanaz: a gyerekeket semmire sem tanítják meg, egész nap csak játszanak. Tulajdonképpen így egy jó pár évvel kitolják a gyerekkorukat, tehát ez jó dolog. Viszont akivel otthon nem foglalkoznak a szülők, az nagy hátránnyal fog indulni az iskolában.

Érdekesség, ami a ti országotokban máshogy működik, mint Magyarországon?

Itt még mindig sok a szakmunkásképző iskola, sokan nem is szereznek érettségit.

Nincs központi érettségi (még kísérleti stádiumban van), és minden tanár saját maga állítja össze az érettségi kérdéseket. Az egyetemeken általában nincs felvételi vizsga, mindenki bejuthat, akinek érettségije van. Ez viszont azt eredményezi, hogy túlzsúfoltak az egyetemek, nehéz olyan egyetemet találni, ahol minőségi oktatás folyik. 

Mi a tapasztalat az iskolával kapcsolatban? Hogyan jellemeznéd az ottani oktatási rendszert? 

Nagyon régimódi, Magyarországhoz képest néha középkori viszonyok vannak itt. Ha egy tanár pikkel rád, akkor le sem tudsz érettségizni. Teljesen tanár-függő az osztályzás, sok tanárt el sem lehet bocsájtani az iskolából, mert olyan állandó státusza van, ami a nyugdíjazásáig érvényben marad.

Mennyivel jobb ill. rosszabb a hazai iskolarendszer?

Ugyanaz az előnye a hazai rendszernek, ami a hátranya is egyben: Magyarországon óriási a teljesítési kényszer már az alsó tagozatban is. Itt lazább az iskolai rendszer, a gyerekkor kitolódik még vagy 4 évvel.

Mit ültetnél át az ottani rendszerből az itthoniba ill. fordítva?

Ausztriában nincs meg az a minőségi zenei oktatás, mint Magyarországon. (Itt elsősorban a Kodály-módszerre gondolok.) Egy érdekes momentum viszont, hogy az itteni zenetanárok jelentős része magyar, tehát akár az is előfordulhat, hogy a kislányom majd egy magyar tanártól tanul meg hangszeren játszani.

És egy extra kérdés: tudnál ajánlani egy-két meseírót, mesét, gyerekkönyvet, ami az országodban ismert ill. közkedvelt ?

Marcus Pfister: Szivárványhal-mesék (Regenbogenfisch)