Most északra kalandozunk, Észtországba, Tartu városába. Itt él interjúalanyom, egy magyar anyuka férjével és két gyermekével. Bár a gyerkőcök még kicsik,  2 éves és 5 hónapos ill. 1 éves és 3 hónapos, a tapasztalatok itt is első kézből származnak. Szerintem egy átlag magyar Észtországról nem sok minden tud, pedig lehet, hogy érdemes lenne…Jó olvasást!

 M

ilyen az átlagos/preferált szülés (kórházban, otthon, természetes módszerekkel, orvosi beavatkozással, stb.)?

 Az átlagos szülés kórházban történik, de viszonylag természetes módszerekkel, és lehetőleg orvosi beavatkozás nélkül. Amennyiben nem lép fel probléma, orvos nem, csak a szülésznő van jelen a szülésnél. A kórházakban mindenféle alternatív lehetőség adott a szülésre, matracok, labdák, szülőszék, kád, stb. Szülés előtti borotválás és beöntés nincs, gátmetszés csak szükség esetén.  A kismama kívánságait a szülést illetően a legmesszebb menőkig figyelembe veszik.

Az otthonszülés kezd nagyobb népszerűségre szert tenni.

 Átlagosan mennyit vannak otthon az anyukák a szülés után, munkába állás előtt?

 Szülés után az anyukák másfél évig biztosan otthon vannak, mert addig a fizetésük 100 %-át kapják a babagondozásért. Legtöbben azért két évet általában otthon vannak a babával. Az állam úgy is támogatja a következő gyermek születését, hogy amennyiben a két gyermek között nem több a korkülönbség, mint 2,5 év, a fizetés 100%-a folytonosan jár az édesanyának a második gyermek másfél éves koráig. (!!!)

Meddig és mekkora állami támogatást kapnak? 

Az állami támogatás tehát másfél évig a fizetés 100%-a. Van egyszeri szülési segély és kis összegű családi pótlék is. Tartuban a városi önkormányzat is nagyobb összeggel és egy gravírozott ezüst kiskanállal tiszteli meg az újszülöttet. 

Van bármilyen egyéb állami juttatás vagy anyagi támogatás ami a gyerekek után jár?

 Tudtommal nincs. 

A szoptatás mennyire elfogadott dolog? (tabu, ciki, stb.)

A szoptatás semmiképpen nem tabu és nem ciki. Úgy a kórházak, mint a szoptatási tanácsadók és általában a kismamák is mindent elkövetnek azért, hogy a szoptatás beinduljon és jól menjen. Elég sűrű szoptatási tanácsadói hálózat működik az országban, szerintem terjed a szoptatás fontosságának tudatosodása. 

A  gyerekgyógyászatban mennyire elfogadottak az alternatív gyógymódok? (pl. homeopátia) 

A korábbi gyerekorvosi hálózatot az utóbbi időben az a rendszer váltotta fel, hogy a családorvos látja el a gyerekeket is, ő adja be az oltásokat, és követi a baba fejlődését, szükség esetén ő ír beutalót különböző szakorvosokhoz.

Az alternatív gyógymódok inkább a szülői hozzáállástól függenek, a fő, hogy elérhetőek, és  az érdeklődő szülőknek mindenképpen van lehetősége az alternatív gyógymódokat (is) követni, ha a hagyományos orvoslás eredménytelennek tűnik.

Az apukák általában mekkora és milyen szerepet vállalnak a családi életben?

Nagyon változó, Észtországban elég gyakori, hogy a párok nem házasodnak össze, talán ezért is nagyobb a „mozgás”, gyakoriak az olyan családok, ahol a gyermekek különböző apáktól vannak. Általában mégis azt mondanám, hogy az apák nem csak kenyérkeresőként vesznek részt a családi életben, hanem egyre gyakrabban akár úgy is, hogy ők maradnak otthon a kisgyerekekkel. Az észtek szerintem az európai tendenciát követik.

Milyen a bölcsődei, óvodai rendszer? (Van-e állami ovi, hány évesen kezdik a gyerekek, napi mennyi időt töltenek oviban, stb.)

Van állami rendszer, de nincsenek külön bölcsődék és óvodák, hanem az óvodáknak vannak kisebb korú gyermekekből álló csoportjai, körülbelül másfél éves korban lehet vinni oda a gyerekeket. Lehet félnapos megoldást is választani, de általában 9-től 4-5-ig vannak a gyerekek. Az állami óvodák mellett viszonylag sok, kisebb csoportokkal dolgozó gyermekmegőrző is működik azoknak, akik nem fértek be az állami óvodákba, vagy azoknak, akik több törődést igényelnek a gyermeküknek.

Mi az óvodában a legpozitívabb és legnegatívabb dolog?

Nincsen sajnos saját tapasztalatom, de azért pár dolog:

Pozitív, hogy az óvodák jól fel vannak szerelve, és nagyon sok aktivitást, rendszeres heti programot kínálnak a gyerekeknek.

Negatív biztosan az, hogy a kisebb testvér nem feltétlenül kap ugyanoda helyet, ahová a nagyobb jár. Negatívak a rövid étkezési idők is: 15-20 perc.

Érdekesség, ami a ti országotokban máshogy működik, mint Magyarországon?

Sajnos nem tudok példát hozni. 

Mi a tapasztalat az iskolával kapcsolatban? Hogyan jellemeznéd az ottani oktatási rendszert?

Az oktatási rendszer hagyományosan igényes és magas színvonalú, de itt is még mindig túlságosan ismeretközpontú, mostanában igyekeznek itt is ezen változtatni, és az összefüggésekre, gondolkodási képességekre helyezni a hangsúlyt.

Gond a tanárhiány az alacsony fizetések miatt.

Mennyivel jobb ill. rosszabb a hazai iskolarendszer?

A nyelvoktatást itt nagyon sikeresnek tartom, az észtek kis népként nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a fiatalok valóban beszéljenek idegen nyelveket, amikor kikerülnek az iskolából.

Mit ültetnél át az ottani rendszerből az itthoniban ill. fordítva?

Az elektronikus oktatási módszerek nagyon elterjedtek, rengeteg az e-learning kurzus, legalábbis a felsőoktatásban, de nagyon sok, technika adta lehetőséget kihasználnak az alapfokú és a középfokú oktatásban is, például a szülők a neten keresztül követni tudják, milyen tárgyból hol tartanak a gyermekeik, milyen jegyeik vannak, mi a házi feladat, stb. A technikai lehetőségek maximálisabb kihasználását biztosan átültetném a magyar oktatási rendszerbe is.

Fordítva sajnos nincs ötletem.

És egy extra kérdés: tudnál ajánlani egy-két meseírót, mesét, gyerekkönyvet, ami az országodban ismert ill. közkedvelt ?

Régóta nagyon népszerű klasszikus könyvként és filmként Oskar Luts író Tavasz (Kevade) c. műve, amit talán a Kincskereső kisködmönhöz tudnék hasonlítani hangulatában.

A mostani gyerekeket leginkább Andrus Kivirähk Lotteról, a kutyalányról szóló történetei varázsolják el leginkább, illetve a történetekből készült rajzfilmek. Magyar tévécsatornákon Barkácsfalvi Lotte, ill. Lotti Kütyüfalváról címen vetítették.