Egyszer egy amerikai tanárnő a csúfolódásról beszélgetett a gyerekekkel és a következő kísérletet csinálta meg velük: megkérte a gyerekeket, hogy vegyenek elő egy üres papírlapot, majd gyűrjék össze jó alaposan. Rá lehetett taposni, ülni, gyömöszölni, csak épp nem téphették el. Majd megkérte, hogy simítsák ki a lapot, amennyire csak tudják, és nézzék meg milyen sok gyűrődés látszik rajta, milyen koszos és megviselt lett a papír. Aztán a gyerekeknek bocsánatot kellett kérniük a laptól. Ezután a tanár elmagyarázta: „Látjátok, még ha bocsánatot is kértek a laptól, a gyűrődések nem tűnnek el. Ugyanez történik, ha valakit megbántotok, gúnyolódtok vele. Hiába bánjátok meg később és kértek bocsánatot, akármit tehettek, a sérülések ott maradnak…”. A gyerekek arca árulta el a tanárnőnek, hogy tényleg megértették miről beszél.

Ha Te, kedves olvasó pedagógus vagy vagy úgy gondolod, a gyerekeid elég érettek, hogy megértsék ezt a hasonlatot, csináld meg velük Te is. Lehet, hogy nem éri el a kívánt hatást de az is lehet, hogy mélyen bevésődik a gyerkőc tudatába, hogy ne csúfolja a társait. Senkit sem.

írta: Hanula Erika