889ee058fd7d5bdbac664619bd9dc1e6Nagyanyáinktól. Direkt nem azt írom, hogy a gyereked nagyanyjától vagy a te saját nagymamádtól, esetleg az ő anyjától. Hanem mindannyiuktól, összesen. Tőlük, akik öröklik és adják tovább az ősi női bölcsességeket. (Remélem, egyszer majd én is továbbadhatom, és nem csak szavakkal, hanem a tetteimmel is.) Mert bizony sok fontos tudás birtokában vannak, amiket érdemes eltanulni tőlük, nem pedig gőgösen azt mondani, a világ nagyot változott, mi, fiatalok jobban tudjuk. Igen, valószínűleg mi fiatalok sokkal tudatosabbak vagyunk és vannak dolgok, amiket jobban csinálunk, de azért ne hagyjuk, hogy elvesszen a felmenőink által megtapasztalt és összegyűjtött tudás.

Lássuk, mik azok a dolgok, amiket elleshetünk nagyanyáinktól:

1. Élő és friss dolgokat egyél!

Nagyanyáinknak eszébe sem jutott, hogy agyoncsomagolt, manipulált, importált dolgokkal táplálják magukat és családjukat (Igaz, nem is volt rá lehetőségük). Ehelyett kimentek a kertbe zöldségért-gyümölcsért, megvették a szomszédoktól vagy naponta lementek a kisboltba, hogy mindig friss étel kerüljön az asztalra. Persze manapság már sokan városban élünk és nehéz ezt megtenni, de igenis van rá megoldás. Csak akarni és keresni kell! Szerencsére már sokak számára fontos ez a kérdés, és igenis vannak olyan piacok, boltok, kifőzdék, stb. ahol élő ételeket lehet kapni. Igen, utánajárást és odafigyelést igényel, de alapvető fontosságú, hogy milyen üzemanyaggal tápláljuk a testünket!

2. Tanuld meg jól felhasználni a maradékokat!

Az ember nem is gondolná, mennyire sok pénzt meg tud spórolni azzal, hogy ha kreatívan felhasználja a hűtőben, spejzban, polcok alján megbúvó maradékokat. Sajnos a fogyasztói társadalom elhitette velünk, hogy mindig új és új dolgot vegyél, fogyassz,és az ciki, ha az ember összekotor valamit. Pedig mennyei dolgokat lehet kreálni így! A háború(k)ban és az utána élő nemzedékek tökélyre fejlesztették ezt – ők még kényszerből tették ezt, mi viszont a saját döntésünk alapján  élhetünk így. A mi döntésünk, rajtunk áll! Az egyik kedvencem ebben a témában Polcz Alain: Főzzünk örömmel című könyve, de itt a Csupa Szív Magazinban is olvashattatok már erről a témáról az Ésszerű Bevásárlókocsi Projekt keretein belül.

3. Legyen kiskerted!

Talán ez a legnehezebben kivitelezhető pont, de ha csak egy kis esélyed is van rá, próbáld ki! Isteni érzés, amikor a frissen leszakított paradicsomot rögtön a szádba teheted. Csak képzeld el, a nap energiája egy perce még a paradicsomban lüktetett, most pedig a te tested, a te sejtjeid részét képzik! Micsoda energiabomba! A mi icipici kertünkben is cserepekben, kisebb-nagyobb csöbrökben nevelgetem a növényeket, ezt akár bankon ládában, egy erkélyen is meg lehet tenni. És bizony egy párszor már megjártam, mert kiégett vagy épp elrohadt a növény, de évről évre ügyesebb leszek! (Ha belegondolok, hogy a nagyszüleimnek ez mennyire a vérükben volt…)

4. Élj harmóniában a természettel!

Az én nagyszüleim falun éltek, sok nyarat töltöttem velük gyerekkoromban. Így volt alkalmam megfigyelni, hogy mennyire egységben élnek a természettel, mennyire tisztelik minden egyes tagját. (Persze gyerekként ezt még nem fogtam fel, de így utólag visszagondolva összeáll a kép.) Ha a nagypapám egy fát megmetszett, utána megsimogatta, elmondta neki (!), hogy nőjön nagyra, legyen egészséges. A nagymamám a baromfiudvar minden egyes lakójára olyan szeretettel tudott nézni, megsimogatta őket, törődött velük. A földből éltek, de maximálisan tisztelték is. Egyszerűen belesimultak a természetbe. Érdekes, manapság, ha kint vagyok a kertben vagy mezítláb sétálok a füvön, a föld illata mindig felidézi bennem ezt a gyerekkori idillt. Nagyon mélyen bennem vannak ezek az érzések. És bár én a családommal egy kis városban élek, megpróbálom ezeket az érzéseket a gyerekeimben is jó mélyen elültetni: nyáron egész nap mezítláb rohangálnak a kertben, sokat másznak fára, a Duna parton matatnak a kavicsokkal, a Balaton parton túrják az iszapot, sétálunk földutakon, térdig érő fűben, ha kell pocsolyában. Azt szeretném, ha átitatódnának a természet illataival, szeretetével. Mert ha majd felnőnek, arra fognak a legjobban vigyázni, amit szeretnek.

5. Természetes szerekkel takaríts!

Sokszor elgondolkodom , amikor olyan tisztítószer reklámot látok, ami a legmakacsabb foltokat is eltávolítja, hogy az senkinek nem tűnik föl, hogy ez a baromi erős vegyszer, ami minden baktériumot elpusztít a lefolyónkba ömlik, onnan meg a talajba meg a vizeinkbe? Ahol is szintén minden baktériumot elpusztít, hiszen a hatása nem szűnik meg a ház falain túl?! Nagyanyáink előszeretettel használták a citromsavat, ecetet és egyéb a háztartásban fellelhető anyagokat, amelyek nem pusztítják el a házunkon túli világot sem. Szerencsére azt látom, ez a téma is sok mindenkit foglalkoztat és egyre több magyar oldal is jobbnál jobb tippeket ad. Látogassátok meg például az Ökoanyu oldalát.

6. Természetes szerekkel gyógyítsd a családodat!

Nem vagyok elvakult nyugati orvostudomány ellenes. De talán kicsit átestünk a ló túloldalára, hogy akármink is fáj, beveszünk egy pirulát, hipp-hopp volt fájdalom nincs fájdalom, probléma megoldva. Arról meg nem veszünk tudomást, hogy az a pirula egyébként a fájdalomcsillapításon kívül mi minden tesz még a szervezetünkkel. Pedig nagyon sokszor természetes gyógymódokkal, mellékhatások nélkül is ugyanazt – ha nem jobb – hatást érnénk el. Nagyanyáink még ismerték a gyógyfüvek hatásait, tudták, hogy a mellkasra kent disznózsír ugyanúgy felszakítja a letapadt váladékot, mint a gyógyszertári csilivili kenőcsök, tudták, hogy a fokhagyma-méz páros milyen jó torokfájásra, stb. Mi meg gyógyszertárba járunk. Pedig ezt a tudást is elsajátíthatjuk, csak egy kis utánajárás, energia befektetés és szándék kell hozzá. Ha egy kis inspirációra vágytok a témában nézzétek meg ezt a varázslatos kis filmet Zsuzsáról. 

7. Ha valami elromlott, javítsd meg!

Térdénél kiszakadt gyereknadrág, elkopott cipősarok, kinyúlt póló, pártalanná lett zokni. Hányan dobjuk ki és veszünk vadi újat helyette, ahelyett, hogy megpróbálnánk megjavítani vagy valami másra felhasználni? Megint az az érzésem, hogy elhitették velünk, hogy ez ciki, pedig mennyire kreatív dolgokat lehet alkotni belőlük! Ennek a tudománya is ott van nagyanyáink kezében. Nézzetek körül a Pinterest oldalunkon egy kis ötletelés végett.

8. Tudj örülni az élet apró dolgainak!

Lehet, hogy a nagyszüleim jó természete kellett hozzá, de azt láttam, hogy olyan apróságoknak is szívből tudtak örülni, ha tavasszal kidugta a fejét az első hóvirág, vagy ha jól sikerült egy tepsi süti, mi, unokák meg örömmel majszoltuk a verandalépcsőn. Ma lépten-nyomon panaszkodást hallok magam körül, pedig az biztos, hogy a nagyszüleimnek nem volt könnyű életük (és azt hiszem ugyanez elmondható sok olvasó nagyszüleiről is.) Talán pont a nehézségek miatt megtanulták értékelni azt, ami jó, még ha csak kis dolgokról is volt szó. Érdemes lenne nekünk is tudatosan figyelni erre, mert teljesen más energiákat gerjesztünk azzal, ha örömöt és hálát sugárzunk magunkból, mintha elégedetlenséget.

9. A fizikai aktivitás a mindennapok része

Legyen szó akár egy ebéd utáni sétáról, munkáról a kiskertben, gyógynövénygyűjtő erdei sétáról, egy barátnő (gyalogos) meglátogatásáról, a mozgás minden nap jelen volt nagyanyáink életében. Fel sem merült, hogy csak üljenek egész nap. És mivel ehhez volt a testük hozzászokva, ezt az aktivitást élték egészen öregkorukig. Nekünk sem szabad elfelejteni, hogy ha azt szeretnénk, hogy fizikailag is aktívak lehessünk idős korunkra annak bizony az alapjait most kell letennünk. Szóval mozgásra fel!

10. A fejből mondott mese a legjobb!

A családi legendárium szerint a férjem nagypapája tudta mondani a legjobb fejből meséket. Amiket úgy lehetett csűrni-csavarni, hogy mindig az épp aktuális vágyak, félelmek kerüljenek bele, amit addig lehetett tovább szőni, amíg a gyerek akarta (vagy el nem aludt). Amit a gyerekkel közösön lehetett kiszínezni, megalkotni, megálmodni. Micsoda fejlesztése ez a képzeletnek! Maga a teremtés íze! A mai kor embere meg ehelyett sokszor letudja egy tévé mesével vagy valami rövidített klasszikussal. Ha valami, hát ez a pont az, ami nem kerül pénzbe, lehetősége mindenkinek van rá! Csak magadat, a figyelmedet, az idődet kell adnod hozzá – csupán azt, amire a gyereked vágyik.

 

Segítsetek nekem: mi az, amit ti tanultatok meg a nagyszüleitektől, a felmenőitektől? Mit tennétek még hozzá a listához? Biztos vagyok benne, hogy még sokáig lehetne folytatnia sort, hiszen ahány család annyi történet, annyi értékrend.

 

Írta: Hanula Erika