Ma van a szülinapom. Kereken negyven lettem. Amikor beléptem a harmincba volt egy másfél éves kisfiam, most pedig, hogy a következő évtizedbe léptem szintén van egy másfél éves fiam – na meg még három nagyobb Olvasom tovább
Néha annyira jó lenne lepasszolni a gyerekeimet. Na persze úgy, hogy tudjam, jó kezekben vannak, vigyázó és szerető körülmények közt töltik azt a pár órát, fél napot, egy hetet (ideg- és lelkiállapotomtól függően), Olvasom tovább
Azt hiszem annál jobb önfejlesztő kurzus nem létezik, minthogy az embernek gyereke lesz. A gyerek az, aki hajszálpontosan, szépítés és köntörfalazás nélkül tükröt mutat az embernek arról, hogy milyen is ő valójában. Olvasom tovább
“Drágám! Van pár dolog, amiről már régóta szerettem volna beszélgetni veled, de a hétköznapi lótás-futásban soha nem találtam rá megfelelő alkalmat és elegendő időt. Mert szeretném, ha végigmondhatnám a Olvasom tovább
A gyereknevelésben folyton minden változik. Mire egy napirend beáll, máris jön egy újabb élethelyzet, ami borítja a szépen felépített megoldási struktúrát. Alig múlik el a dackorszak jönnek az ovis, majd sulis Olvasom tovább
A tíz éves fiam egyszer talált egy pénztárcát az utcán. Benne tízezer forint, iratok, papírok. Mindenféle dolog, amit az emberek a pénztárcájukban tartanak. Délután mesélte mindezt nekem, miután hazajött már a Olvasom tovább
Vannak napok, amikor egyszerűen semmi nem jó. De semmi. Bal lábbal kelnek föl a gyerekek, mindenre egy morgás a válasz, piszkálják egymást, ha kell, ha nem. Nem jön a busz, dugó van a varosban, lemondanak egy várva Olvasom tovább
Azon gondolkoztam, mennyivel egyszerűbb lenne az életünk, ha jobban fel tudnánk ismerni az érzelmeinket. Ha be tudnám azonosítani, mit és miért érzek egy adott helyzetben, hogy aztán arra megfelelően tudjak reagálni Olvasom tovább
Úgy érzem ,mintha fényévekkel ezelőtt lett volna, mikor még friss, első gyerekes anyuka voltam. Pedig röpke kilenc év telt el azóta. Mégis, most hogy itt van a kanyarban a negyedik születendő babám is, eszembe Olvasom tovább
Mostanában egyre többször megkérdezik tőlem “Erika, de mondd csak, néha te is elveszíted a türelmedet? És szoktál kiabálni is a gyerekekkel?” Nos a válaszom, hogy igen. Nem vagyok rá büszke, de ettől még Olvasom tovább