FamilyTime-300x199Szerencsére az sok szülő számára nyilvánvaló, hogy a gyerekkel együtt töltött idő nagyon fontos. Úgy is mondhatnánk, az egyik legjobb befektetés, mert mind rövid mind hosszú távon csak jótékony hatását tapasztaljuk. Igen ám, de a mai rohanó világban hogyan találjon a szülő időt arra, hogy együtt legyen a gyerekével?! Íme néhány ötlet:

Amikor minőségi időről beszélünk nem feltétlen arra gondolunk, hogy fél napokat töltsünk a gyerekekkel. Persze, ideális esetben így működne a család, de sokszor ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, lévén mindkét szülő egész nap dolgozik. De ha este mégis találkoznak a családtagok nagyon fontos lenne, hogy min. 20-30 perc osztatlan figyelmet kapjanak a gyerekek. Ez mindenki napirendjébe bele kell, hogy férjen. Ilyenkor nincsen mobiltelefon, internet, tévé, vacsorakészítés vagy más háztartási munka!

Észre sem vesszük, de rengeteg üresjárat van egy napban, ami kitűnő alkalom arra, hogy csemeténkkel beszélgessünk, játszunk, bolondozzunk: útban az iskolába, óvodába, sorban állva, az orvosnál, postán, boltban várakozva, stb. Tapasztalatom szerint ilyen esetekben a legtöbben az telefonjukon játszanak (szülők, gyerekek egyaránt), pedig ilyenkor nagyszerűen lehet beszélgetni egy épp olvasott könyvről, valamilyen érdekes eseményről az iskolában, vagy egyszerűen csak elmondani a gyerekünknek, mennyire okos, szép és tüneményes és mi mennyire szeretjük. Kincs az ilyen lopott pár perc!

A közös étkezések varázslatos hangulattal bírhatnak. Mivel a vacsora mindenki napirendjében szerepel, és remélhetőleg akkor már otthon van a teljes család, igazán kihasználható ez az idő is arra, hogy közösen töltsük el. Főszabály: a tévé ne legyen bekapcsolva és mindenki jusson szóhoz, mesélhesse el mi történt vele aznap, mi az, ami épp foglalkoztatja.

Valószínűleg sok szülő van, aki akár autóban, akár tömegközlekedéssel, de sokat utazik a gyerekkel együtt. Tapasztalatból mondom, dugóban lehet a legjobbakat társalogni a gyerekekkel. Vagy akár játszani: szóláncot, barchobát, fekete-fehér-igen-nemet, de lehet mondatonként felváltva mondva mesét is kitalálni. Nagyobbakkal fantáziajátékot játszani: “Ha visszautazhatnál az időbe hova mennél?”, “Ha megváltoztathatnál egy dolgot magadban/bennem/a világban mi lenne az?”, stb. Rajtunk múlik, hogy a körülményekre, ebben az esetbe a dugóra, hogyan tekintünk: pozitívan vagy negatívan.

Mi az, ami még minden nap előfordul? Bizony, a háztartási munka, kedves anyukatársaim. Ezt is ki lehet ám használni! Együtt főzni a gyerekkel, együtt teregetni, ki-, bepakolni a mosógépből, lemosni az autót, porszívózni, rendet rakni – igenis ezt mind lehet úgy, hogy bevonjuk a gyerekeket. Fontos, hogy ha nem morogva, parancsolgatva, mártírként feltüntetve magunkat tesszük ezt, hanem úgy állítjuk be a dolgot, hogy ez jó játék, valami hasznos, kreatív tevékenység, ami alatt még beszélgethetünk is, jól érezhetjük magunkat, akkor a gyerekek szívesen jönnek! Ne kötelező legye, hanem csábító. Nem mellékesen pedig rengeteg dolgot megtanulhatnak így tőlünk a gyerekek a háztartási munkákat illetően – fiúk és lányok egyaránt!

Az esti rutin lefekvéskor sok családban abból áll, hogy a gyerekek megnéznek egy mesét a tévében, aztán jóccakát. Pedig a közösen, összekuckózva olvasott esti mese, a villanyoltás utáni 5 perc, amikor a szülő odabújik az ágyban az illatos, pizsamába bújt gyerekéhez pótolhatatlan élmény. Arról nem is beszélve, hogy sok gyerek ilyenkor, a félhomályban könnyebben megnyílik a szülő felé, könnyebben elmondja, mi nyomta  a szívét, mi foglalkoztatta egész nap. Érdemes ám kivárni ezt a pár percet, mert rengeteg  feszültségtől tudjuk így megszabadítani a gyerekünket (egyszerűen azáltal, hogy kibeszéli magából a dolgokat). A mosatlan edények, a befejezetlen munkahelyi dolgok, vagy az esti film 5 percet igazán várhat.

És még egy extra ötlet: ha a gyerek szülinapja éppenséggel 10-re esik, minden hó 10-e legyen az ő napja/estéje. Ilyenkor ő választhat, hogy mit szeretne csinálni a szülővel együtt (mozi, kártya, társasjáték, stb.) A szülőnek ez egy hónapban csak egy este, igazán bekalkulálható, a gyerek viszont izgalommal várhatja, tervezgethet már jóval előtte.

Természetesen vannak olyan napok, amikor nagyon nem jönnek össze a dolgok, amikor valahogy mindenki siet, kapkod, nem járnak egy ütemben a családtagok. Ilyenkor nem érdemes lelkiismeret furdalást kelteni magunkban (hiszen az csak leszívja az energiánkat), hanem azzal az eltökélt szándékkal jó álomra hajtani a fejünket, hogy másnap minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a fentiekben leírtakra törekedjünk. Minden nap megvan rá az esély.

írta: Hanula Erika